Médiaretorikai elemzés


A médiaretorikai elemzés tíz alapvetése:
 

1. A médiaüzenetek/szövegek megalkotásának célja, hogy egy partikuláris közönséget érjenek el.

2. A médiaüzenetek/szövegek egy retorikai szituációban jelennek meg

3. A médiaüzenetek/szövegek multimediális diskurzusok típusai

4. A médiaüzeneteket/szövegeket, szükségletek, kölcsönös elvárások és kontextusok generálják, és a felek közti együttműködés tartja fenn.

5. A felek elvárásai a műfajkonvenciókkal formalizálódnak, ezeknek a műfajkonvencióknak az ismerete a visszatérő szituációk definícióján alapszik.

6. A médiaüzenetek/szövegek reflektálnak saját típusukra és kontextusaikra.

7. A médiaüzenetek/szövegek megjelenítik és leleplezik létrehozójuk szándékát.

8. A médiaüzenetek/szövegek tervezettek (stratégiaiak).

9. A médiaüzenetek/szövegek strukturáltak.

10. A médiaüzenetek/szövegek jelentéseket és értelmezéseket alakítanak ki, és kifejezésmódokat szocializálnak.


A médiaretorikai elemzés vizsgálata ennek nyomán két csomópontban, a szervezésre és a működésre vonatkozóan történik. Az elemzés a leírástól az értelmezésig halad, számba véve az üzenet intencionáltságának, szerkezetének, kódjainak, műfajainak és hatásainak elemeit, eszközeit és mechanizmusait. A médiaretorikai elemzés keretét tehát az alábbi tényezők alkotják:


I.  A médiaüzenet/szöveg szervezése (funkcionális retorikai leírás)

Ebben a keretben a médiaüzenet/szöveg létrehozásának folyamatát vizsgáljuk, így az feltalálást és elrendezés, a kifejezés, megjelenítés kódjait és eszközeit, a médiaüzenet retorikai szerkezetét, felépítését, architektúráját és kompozícióját és a stratégiai célokhoz felhasznált eszközöket (konnektorok, kohézió, érvelés, alakzatok, prozódia, intenzitás, színek, textúrák).


II. A médiaüzenet/szöveg működése (kritikai-retorikai értelmezés)

Az értelmezés szintjén a médiaüzenet diszkurzív természetét vizsgáljuk, a médiaüzenet/szöveg által kiváltott és betöltött retorikai szituáció elemzésével, a szükségletek és elvárások valamint a technológiai és tartalmi forma összevetésével, a műfajfunkciók (médiameggyőzés) feltárásával, a médiaüzenet szelektorainak, kontextusainak, interkontextusainak és hiperkontextusainak vizsgálatával, a médiaüzenethez való hozzáférés vizsgálatával.


/Lásd bővebben a Médiaretorika című könyv A médiaretorikai elemzés fejezetésben/